Építőanyagok

Még nem sikerült dönteni, hogy mit szeretnél pontosan? Nem tudod mennyibe fog ez kerülni? Annyit elárulhatok, hogy nekem a lottó nyeremény is kevés volna, szórhatnám bele a pénzt. Szeretek kísérletezni és persze minél jobb eszközöket kipróbálni, megismerni. Korábban építettem már „süketszobát” 55 000 Ft-ból, amiben benne volt az alumínium profil, az OSB lap, a kőzetgyapot szigetelő anyag, a külső-belső borítás, szellőztetés nyitó-záró szerkezet és egy véraláfutásos ujj. A szigetelés nem minden, az akusztikai kialakítás sokkal fontosabb. Ehhez jó tudni, hogy milyen anyagokat érdemes használni és hogyan.

Tudjuk már, hogy a hang egy fajta mechanikai rezgés, amely rugalmas közegben terjed és visszaverődik szinte bármiről. Vízben gyorsan terjed, ám leggyorsabban a hangszerek jellegzetes anyagában a fenyőben (lucfenyőben 5300 m/s). A sok mérhető tulajdonságára és módszerére később szentelnék időt, de előtte még vegyünk pár klasszikus stúdiós szigetelő anyagot.

Klasszikus tojástartó

A tojástartó: fantasztikus, hogy mindenki ismeri, próbatermekben szinte mindenhol megtalálható volt régen és talán ma is. Funkciója a közhiedelemmel ellentétben nem a szigetelés! A felülete miatt, amit diffúznak is mondhatnánk, olyan szögben veri vissza a hangot, hogy egy helységen belül ezek nem találkoznak újra és így nem alakulnak ki álló hullámok, amik önmagukat erősítenék fel, tehát megszűnik a térhang jelentős része, ami zavaró volt eddig.

Textil a falon: ez lehet egy függöny, egy szőnyeg vagy hasonló felrögzítve. Szigetelni ez sem fog, de elnyeli a rezgéseket sokkal nagyobb mértékben, mint a tojástartó és szintén nem veri vissza a hangot feleslegesen.

Üveggyapot: nagyon jól szigeteli a hangot megfelelően beépítve, lefedve és még elérhető ára is van. Ezt természetesen építés közben kell a falra rögzíteni, majd be kell burkolni, hogy ne szálljon az üvegpor. Erre egy párazáró fólia felhelyezése után tegyünk OSB lapot vagy gipszkartont. Így a kifelé/befelé szűrődő hangoknak útját állja a szigetelő anyag. A belső hangtörésre a továbbiakban adok tanácsokat.

Hallottam már különleges próbálkozásokat a hangszigetelésre, mint például, hogy a homokkal feltöltött fal a basszus hangokat nagyon jól fogja. Hallottam olyat is, hogy a Desert Session a sivatagban rögzített, ahol semmi sem verte vissza a hangokat. Különleges hangzása lett, de ez természetesen szubjektív.

Klasszikus stúdiót, próbatermet már néhány egyszerű anyag felhasználásával lehet építeni!

Ahhoz, hogy a hangokat ne engedjük be-ki a helységünkből, fontos tudni a következőket:

A mély hangok könnyen terjednek és nehezebb tompítani. Ha fesztivál van néhány utcával odébb, jórészt csak a mélyebb hangokat, azaz a basszust és a dübörgést fogjuk hallani. Ha próbál egy zenekar a pincében, szintén a dob és a basszus fog kihallatszódni a helységből. A magasabb hangok terjedése ellen néhány centi légrést a falba építve lehet jó eredményt elérni. A mély hangokat bezárni nehezebb, de megfelelően puha anyaggal helyén tarthatjuk. Erre nagyon jó a kőzetgyapot, mert az üveggyapottal ellentétben nem száll belőle az üvegpor és jobbak a hang- és hőszigetelő értékei. A beépítési eljárás ugyan az, mint az üveggyapot esetében. Rögzítés, burkolás.

Kőzetgyapot

Vegyünk egy példát: Van egy szobánk, amiben szeretnénk a zenekarral próbálni vagy felvenni néhány dalt. 5*5-ös léceket a falhoz kell rögzítenünk első lépésként, de tegyünk alá kisebb, levágott darabokat ebből a méretből, így a faltól való távolság 10 cm-t érhet el, ide kerülhet a felszerelt lécek közé a 10 cm vastag kőzetgyapot. Ezt nagyon egyszerűen fedjük be gipszkartonnal vagy préselt fából készült lemez lapokkal (OSB lap). Ezt kívülről díszíthetjük ízlés szerint, de javaslom, hogy használjunk a falak borítására a kőzetgyapot lefedése után szivacsot. Fontos, hogy nem kell mindenhol! A sarkokat mindenképpen ki kell tölteni hangtörésre való elemekkel (basszus csapda), ne legyenek szabályos derékszögek a sarkokban, párhuzamos falak. Itt jöhet néhány tojástartó doboz.

Ha a szoba-a-szobában mellett döntenél, ugyan ezt meg lehet valósítani. Egy ablakot mindenki szeretne, ehhez viszont fontos, hogy milyen üveget alkalmazunk és hogyan. Az ablak több rétegű és a belső lapnak néhány fokos dőlésszögben kell állnia. Létezik hangszigetelő üveg, ami ragasztott eljárással készül. Két 4mm vastag üveg közé 2 réteg hangszigetelő fóliát tesznek. Ezt az építészetben 4+4/2 Stratophone elnevezéssel illetik. Legalább 16 mm-es légréssel szerelve kb. 36 dB-es zajcsökkentést érhetünk el vele. Egy fűnyíró több mint 90 dB hangerőt produkál, az már a hallásunk fájdalomküszöbét súrolja.

Szintén nem lehet elhanyagolni, hogy szerelés közben a szerkezetileg fontos illesztésekhez, ahol például fémet vagy fémhez rögzítünk (mert a fém a rezgéseket nagyon könnyen átadja), tegyünk puha gumi alátétet a csavarokhoz vagy szögekhez. Használjunk faragasztót a fa elemek illesztéseinél, mert így erősebb lesz a szobánk és ne felejtsünk el, tenni szőnyeget a padlóra.

Mivel gyakorlatilag építünk, magáncélra, akkor is érdemes figyelembe venni az általános előírásokat a célnak megfelelően például olyan anyagot válasszunk, ami tűzállósága <100mm/min értékkel rendelkezik (FMVSS 302 szabvány szerint). A hangelnyelő képessége (ISO 10534 szabvány szerint) pedig ≥ 90%. Rengeteg építőipari szabványt sorolhatnánk még fel a szilárdságról (ISO 1798), a fajsúlyról (ISO 845), a füstgáz mérgezősségről (ISO 5659-2), a hővezető képességről (DIN EN 12667), de nem ezek szerint mérlegelünk most és ez nem egy építőipari gyorstalpaló. Ajánlott, hogy legyen kéznél egy akkus csavarbehajtó és fémfűrész.

Kezdőhang

Ahogy a szlogenből is kiderül, tényleg szélsőséges körülményeket szeretnék megragadni ahhoz, hogy a stúdiótechnikában jártas és jártatlan emberek is akár profi minőségű felvételt készíthessenek az itt lévő információk alapján. Az istállót vehetjük komolyan is, hiszen egy üresen álló ilyen fa-tákolmányban nagyon jó akusztikai feltételek lehetnek. Kevés a hangot visszaverő rideg anyag. Ha az áramellátást meg tudjuk oldani akár egy aggregátorral, egy paraván segítségével máris kész az énekszobánk és mehet a felvétel!

Hogy mi is kell hozzá?

Ne szaladjunk ennyire előre, talán egy picit az alapokat ismerjük meg, ami nélkülözhetetlen egy énekszoba megépítéséhez!

Minden embernek jobb esetben egy nyílása van a fején, amin hangot ad ki és ez a szája - orrot fújni nem tudsz beszéd közben :-) amiből következik, hogy az ember egy mono hangszóró (a biológiai rezgéskeltésbe és érzékelésbe később merülnék bele). Ami kijön belőled hang, már rendelkezik rezgésszámmal, sebességgel (A hang terjedési sebessége normál páratartalmú, +15 °C hőmérsékletű levegőben 343 m/s). Ez gyakorlatilag egy mechanikai rezgés, ami hullámként terjed (longitudinális hullám). A rezgésnek (továbbiakban a hangról általánosságban) van frekvenciája, ami ha 20 Hz alatti, akkor infrahangról, ha 20 000 Hz feletti rezgésszáma van, pedig ultrahangról beszélünk. Ezeket az emberi fül nem érzékeli. A célunk, hogy a köztes frekvenciákat rögzítsük minél tisztábban, jobb minőségben. Megtévesztő lehet viszont, hogy ugyanazon hangnyomásnál (hangerősség, hangintenzitás) két különböző magasságú hangot hangosabbnak/halkabbnak érzékeljük, bár a leképezett hang ugyanolyan hangerejű. Nem elhanyagolható a hangszín és hangmagasság sem, hiszen két különböző eredetű hangszer ugyanazon frekvenciájú hangjának más az összetétele, spektruma. Ezekre nagyon jó programok vannak elemzéshez (pl; Sound Forge – Spectrum Analysis).

A hang leképezésének a folyamata egy mechanikai rezgés más fizikai folyamattá való átalakítása, babrálása, majd visszaállítása eredeti formájába. Erre a legjobb példa a hanglemez (apu régi fekete bakelit lemezei). Ebbe az igen nagy keménységű anyagba barázdákat nyomnak, amiket úgy képzeljünk el, mintha egy V alakú völgyben a kiálló rögöket (hangnak megfelelő formával) egyenletes mozgás közben egy tapintó tű elmozdításával (dinamikus vagy mágneses hangszedővel) impulzusokat keltünk, amiket elektromossággá átalakítva – itt sok elektromos kütyün megy keresztül, ahol már állíthatunk hangszínt, hangerőt, stb. - továbbít egy mágnesnek. Ez már a hangszórónk része és szintén az impulzusoknak köszönhetően a mágnes a membrán kimozdulását fogja okozni. Ezeket a rezgéseket halljuk mi. Biztosan kipróbáltad már te is mit bír apu hifi-je. Ha levetted a hangfal burkolatát láthattad, hogy a láda hangszórója épphogy nem szakadt ki a helyéről. Rosszabb esetben kiszakadt, apu elverte érte a seggedet és vihette javíttatni a hangszórót. Ha csak túlterhelted a hangszórót, tekercselhették, ha a membrán is megszakadt (a régiek ugye papírból voltak gumi perem nélkül) akkor lehet, hogy úgy sikerült tönkretenni, hogy már csak a téli időszak melegítésére volt alkalmas a láda fa része. Ez tulajdonképpen az analóg jel feldolgozása.

Mi most az egyszerűbb, olcsó megoldásokra szeretnénk ráhangolódni. Napjainkban feltűnhetett már, hogy a sima VHS videó már drágább, mint egy DVD lejátszó. Nagyon nem kell csodálkozni, keleten biztosan szilíciumból van még a legutolsó domb is, ahonnan bányásszák ezt a temérdek alapanyagot, amit a méregdrága gépekkel legyártanak és az olcsó munkaerővel összeszereltetnek. Habár a világ 800 000 ipari robotjának a fele Japánban található, tehát ami már nem „kínaji” az gagyi.

A hangot mi digitális formában szeretnénk leképezni, rögzíteni. Ennek a folyamatnak van egy mintavételezési mélysége, ami lehetőleg minél gyakoribb függőleges felbontást jelent. Pl; 8bit, 16bit, 24 bit. Ez minél nagyobb, annál tisztább, recsegéstől mentes hangot hallhatunk majd vissza. Gondoljunk bele, egy recsegő rossz minőségű adó-vevőn alig lehet érteni, amit a főtörzs mond (bár gyakorlatból tudjuk, hogy mit akar).

Zenei fájloknál és lejátszóknál jellemzően találkozhattál a „kbps” kifejezéssel. Ez a Kilobit/sec rövidítése. Vagyis hány ezer bit van jelen egy másodpercen belül annál tisztább hangot hallhatunk vissza.

-          8kbit/s = telefon minőség

-          32kbit/s = nagyapa Sokol rádiójának a minősége

-          96kbp/s = FM rádió minősége

-          128kbp/s = magnókazetta minősége

-          256-320kbp/s = közelíti az Audio CD minőségét

Nem árt szólni pár szót a Hertz-ekről is.

Vegyünk például egy sima WAV típusú tömörítéstől mentes hangot. Az adatlapján láthatjuk, hogy 44kHz-es hangról van szó. Korábban írtam ugye, hogy az emberi fül 20Hz-20kHz-ig érzékel. A számítógép viszont az amplitúdó alsó-felső végpontjának a mintavételezéséhez ezt duplán számolja, tehát a te 44kHz-es hangod valóságban visszahallgatva csak 22kHz-es lesz. Persze ez a tartomány is minél szélesebb, annál szebb hangokat kaphatunk vissza, mert ez a tartomány alsó-felső határát kiszélesítve hallhatunk olyan felharmónikusokat is, amiket nagyapa Sokol rádióján a műsorvezetőnek kellett bemondania, hogy mit hallottál (volna).

A mai DVD lemezek audio sávjai leggyakrabban 24bit-esek, míg egy házilag írott audio lemez csak 16 bit-es. Ezek között a különbséget csak méregdrága hangrendszereken fogod észrevenni, ezért nem is ezt céloznánk meg. Ugye minél nagyobb a mintavételezésünk, annál több adatot fogunk rögzíteni, tehát a helyigényünk is megnövekszik.

Nos, első körben ennyit fontos tudni magáról a hangról, amit később rögzíteni szeretnénk és a számítógép segítségével fogunk majd tekerni-csavarni, alakítgatni.